Magyarék hivatala 33 NER-es korrupciógyanús ügyet vett célba

Magyarék hivatala 33, a NER-hez kötődő korrupciógyanús ügyet tűzött ki célkeresztbe; a HVG listán és infografikán mutatja az eseteket. Az Orbán-kormány közpénz-elsíbolási módszerei néhány kaptafára épültek: ha a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) egy ügytípusból akár egyetlen esetet is feltár, az ügyészség a „mintadarab” alapján sorozatban indíthatna büntetőeljárásokat.

Unger Anna, az NVVH újdonsült elnöke tekintélyes jogászokat ütött ki a posztért, kutatói attitűdje kezdetben kritikákat váltott ki. A HVG Címlapsztori pódiumbeszélgetésén „a NER lustasága miatt” azt mondta: az elmúlt 16 év korrupciós mechanizmusainak nem alakult ki széles spektruma, ezért a látszólag egyedi ügyek feltárása sem feltétlenül bonyolult. Politológusként a Nemzeti Együttműködés Rendszerének négy szakaszát már körülhatárolta aszerint, melyikben milyen módszerrel talicskázták ki a közpénzeket.

A NER–1-ben az Orbán-kormány jogilag teremtette meg a piaci beavatkozást. 2011-ben az adószabályok átalakításával, például az Erzsébet-utalvány kedvezményes adózásával kiszorította a Sodexót, az Edenredet és a Le Cheque Déjeuner-t. Az Európai Bíróság 2016-ban súlyosan piactorzítónak és törvényellenesnek minősítette ezt; 2019-re a kártérítés mintegy 50 milliárd forint közpénzbe került. Unger ide sorolja a bankadót, a plázatörvényt és a NER–1 végén kiosztott dohánykoncessziókat is.