Kő- és bronzkori nyílhegyeket tár fel az olvadó norvég jég

A norvégiai Jotunheimen hegység olvadó jégmezői egyre régebbi régészeti emlékeket hoznak felszínre. Az Innlandet megyében végzett idei terepmunka során a kutatók 48 történelem előtti nyílvesszőt dokumentáltak, egyetlen jégfolt környezetében pedig az elmúlt években már több mint száz nyílhegy és fanyél került elő. A leletek azt mutatják, hogy a hegyvidéki rénszarvasvadászat több ezer éven át folyamatosan jelen volt a skandináv térségben.

A legkorábbi tárgyak 5000–6000 évesek lehetnek. Ezek között egy palából pattintott kőkori nyílhegy is előkerült a hozzá tartozó fanyél darabjaival együtt. A mintegy 3600 éves bronzkori eszközöket édesvízi kagylóhéjból és csontból készítették, míg az 1000–1500 éves, vaskori és viking kori nyílhegyek már vasból készültek. A fagyott környezet a fát, a bőrt, a textilt és a csontot is kivételesen jó állapotban őrizte meg.

A régészek korábbi expedíciókon ruhadarabokat, lábbeliket, teherhordó lovak maradványait és egy ókori sítalpat is találtak. A Langfonne, a Storefonne és a Hanklefonne jégmezőinek vizsgálata közben azonban az is világossá vált, hogy a kutatás sürgető mentőakcióvá alakult. A szakemberek szerint a 6000–7000 éve fennálló jégfoltok maradványai a következő két évtizedben teljesen elolvadhatnak. A levegőre kerülő szerves leletek gyorsan pusztulnak, ezért a tárgyakat mielőbb konzerválni kell; egy részüket már ki is állították a lomi Norvég Hegyvidéki Központban.