186 év után először állítják ki Mexikóban az azték történelmet elbeszélő kódexet

Az Azcatitlan-kódex 186 év után, 1840 óta először látható ismét mexikói földön: a 16. századi, Tenochtitlan alapítását és a spanyol hódítást megörökítő kéziratot a párizsi Nemzeti Könyvtár kölcsönözte Mexikóvárosba egy decemberig tartó kiállításra. A dokumentum 1898 óta a francia intézmény gyűjteményének része. A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) történésze, María Castañeda de la Paz szerint a kéziratot egy otomi származású kézműves készítette, aki a mezoamerikai piktogramokat európai írásbeliséggel ötvözte. A Mexikói Nemzeti Embertani és Történeti Intézet (INAH) szerint a kódex három részre tagolódik: az első a mexikák vándorlását meséli el a mitikus Aztlántól Tenochtitlan megalapításáig, a második a város uralkodóinak, a tlatoaniknak utódlási rendjét rögzíti, a harmadik pedig a spanyol hódítók 1519-es érkezését és az azt követő evangelizációt dokumentálja. Tenochtitlan 1521-ben, hosszú ostrom után esett el Hernán Cortés csapatai előtt, ami az azték birodalom bukását és a gyarmati korszak kezdetét jelentette. A csere a mexikói–francia diplomáciai kapcsolatok kétszázadik évfordulója alkalmából jött létre: cserébe Mexikó a Boturini-kódexet bocsátja a párizsi könyvtár rendelkezésére. María Eugenia Castañeda, a mexika közösség képviselője a kiállításon az ilyen írásos emlékek szerepét hangsúlyozta az őslakos identitás megőrzésében.