Emberi agyszövet épült be kéreg nélküli egerek agyába

Egy kutatócsoport emberi eredetű agysejteket ültetett át olyan egerek agyába, amelyekből hiányzik az agykéreg, és az így beültetett szövet minden korábbinál kiterjedtebben integrálódott a gazdaállat idegrendszerébe. A kísérlet azt vizsgálja, hogyan illeszkednek be emberi neuronok egy fejlődő emlősagyba, ha a befogadó szervezet saját kérgi szövete nem versenyez velük a helyért – ez az eddigieknél tisztább képet adhat arról, mennyire képesek emberi sejtek funkcionális kapcsolatokat kialakítani idegen gazdaszervezetben. A hír a Nature podcastjának 2026. szeptember 16-i adásában hangzott el, amely több más tudományos témát is érintett. Az adás beszámolt egy ősi ázsiai város romjainak vizsgálatáról, amelyek a kutatók szerint fejlett mérnöki tudásról és szervezettségről tanúskodnak, bár a podcast leírása nem nevezi meg konkrétan a várost vagy annak korát. Szó esett továbbá egy pusztító cunami keletkezéséről is, amelyet távoli érzékelők regisztráltak elsőként, jelezve, hogy a modern megfigyelőhálózatok másodpercek-percek alatt észlelhetik az ilyen katasztrófák kialakulását. A negyedik témaként egy új mesterségesintelligencia-eszközt mutattak be, amely bármely tudományos publikációt interaktív "ügynökké" alakít: a felhasználók kérdéseket tehetnek fel a cikknek, amely képes együttműködni más ilyen ügynökökké alakított tanulmányokkal is, és összetett, több forrást igénylő kérdésekre is választ adhat. Az epizód emellett kitér arra is, hogy emberi agyszervoidokat (organoidokat) évekig sikerült laboratóriumban életben tartani, ami hosszabb távú fejlődési vizsgálatokat tesz lehetővé.