Szociális minimum és uniós kihívások a Pénzcentrum cikksorozatában
A Pénzcentrum cikksorozatot indított az európai integráció működéséről és a közös szociálpolitika korlátairól. A téma időszerű, hiszen a kontinens gazdasági versenyképessége és geopolitikai súlya gyengül. A Tisza párt kormányra kerülése után Magyar Péter jelezte, hogy szorosabbra fűznék a brüsszeli együttműködést, miközben a magyar miniszterelnök gyakran komoly bírálatokat fogalmaz meg az unióval szemben.
Bár a gazdasági integráció az egységes piaccal és a közös valutával messzire jutott, az EU-nak nincs közös jóléti rendszere, a segélyezés nemzeti hatáskörben maradt. Szikra Dorottya, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora kiemelte, hogy a kötelező szabályok a munkaerő szabad mozgásához kötődtek. Ilyen eredmény a társadalombiztosítási jogosultságok átvihetősége, az egyenlő bánásmód hazai reformja a 2000-es évek elején, vagy a legalább tíz munkanap apasági szabadságot garantáló irányelv.
A közösségi célokat 2017 óta a Szociális Jogok Európai Pillére foglalja keretbe húsz alapelvvel, köztük a tisztességes munkafeltételekkel és a minimumjövedelemmel. Bár a pillér politikai elköteleződés, kötelező jogszabályok is fakadnak belőle, például a nemek közötti bérszakadék letörését célzó bértranszparencia előírása.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔