Flavio Bolsonaro a vártnál jobban szerepelt a brazil elnökválasztáson
Flavio Bolsonaro a szavazatok mintegy 47 százalékával végzett az élen a brazil elnökválasztás első fordulójában, míg Luiz Inacio Lula da Silva körülbelül 45 százalékot kapott. Az eredmény azért okozott meglepetést, mert a legtöbb friss közvélemény-kutatás még hárompontos Lula-előnyt jelzett. A második fordulóig három hét maradt, a vártnál erősebb jobboldali szereplés pedig azt is felvetette, hogy a felmérések nem érzékelték pontosan a kampány utolsó napjainak változásait.
Carlos Pereira brazil politológus szerint több kisebb jobboldali jelölt támogatói már az első fordulóban Flavio Bolsonaro mögé álltak, mert úgy gondolták, hogy a második fordulóban amúgy is rá szavaznának, ezért érdemes azonnal lezárni a küzdelmet. Rafael Favetti elemző szerint ez a támogatás részben „előrehozott” szavazat lehet, ami a második fordulóban szűkítheti Bolsonaro további bővülési lehetőségeit. A fordulatban szerepet játszhatott a Banco Master körüli, állítólagos banki csalással kapcsolatos botrány is, amely a politikai spektrum több szereplőjét érintette.
A botrányban felmerült Alexandre de Moraes legfelsőbb bírósági bíró neve is, aki tagadja, hogy helytelen kapcsolatai lettek volna a bank tulajdonosával, Daniel Vorcaróval. A Lula-kritikus tábor szerint az ügy a baloldalhoz köthető intézmények hitelességét rombolta, noha Flavio Bolsonarót magát is vizsgálják azzal kapcsolatban, hogy pénzt kérhetett egy, apjáról szóló film finanszírozására; ő tagadja a jogsértést. A szeptemberi Datafolha-felmérésben 34 százalék inkább a baloldalhoz, 27 százalék inkább a jobboldalhoz kapcsolta a botrányt.
Az elemzők szerint nem feltétlenül a közvélemény-kutatások teljes kudarca történt, hanem a jobboldal támogatottsága volt szokatlanul erős. Bolsonaro közel négy százalékponttal jobb eredményt ért el, mint apja 2022 első fordulójában, pártja pedig a szenátus legnagyobb tömbjévé vált.