A Párizsi Egyezmény óta kibocsátott fosszilis üvegházhatású gázok súlyosbították az európai hőhullámokat

A 2015-ös Párizsi Egyezmény elfogadása mérföldkőnek számított a globális felmelegedés elleni küzdelemben, amelynek célja a világméretű hőmérséklet-emelkedés megfékezése volt. Egy friss tudományos kutatás szerint azonban a nemzetközi klímaegyezmény megkötése óta eltelt időszakban kibocsátott, fosszilis tüzelőanyagokból származó üvegházhatású gázok közvetlenül és érezhetően súlyosbították az Európában az utóbbi években tapasztalt hőhullámokat.

A Geophysical Research Letters folyóiratban publikált tanulmány (amelyet J. T. Trok, E. A. Barnes, E. M. Gordon, F. V. Davenport és N. S. Diffenbaugh jegyez) rávilágít arra, hogy a 2015 óta végbement fosszilis károsanyag-kibocsátás nem csupán a távoli jövő éghajlatát formálja, hanem már a jelenben is közvetlen, mérhető hatást fejt ki a kontinens szélsőséges időjárási eseményeire. Az európai forróság intenzitása és gyakorisága így szorosan összefügg az elmúlt évtizedben folytatott emisszióval.

A kutatók megállapításai szerint a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatású gázok azonnali terhet rónak a környezetre. Az eredmények azt igazolják, hogy a kibocsátáscsökkentési törekvések késlekedése már rövid távon is a mindennapi életet fenyegető hőhullámok felerősödésében ölt testet.