A GKI szerint az uniós források is csak mérsékelt növekedést hozhatnak
A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint az uniós források fontos segítséget jelenthetnek a magyar költségvetés stabilizálásában, de önmagukban nem oldják meg az ország gazdasági gondjait, és a növekedést is csak mérsékelten gyorsíthatják. A május végén bejelentett, összesen 16,4 milliárd eurós keretből még 12,8 milliárd euró támogatás és 2,7 milliárd euró hitel válhat ténylegesen lehívhatóvá. A teljes összeg 360 forintos euróárfolyammal számolva mintegy 5900 milliárd forintot jelent, miközben 0,9 milliárd eurót már lehívtak. A kifizetésekhez azonban még szükség van az Európai Bizottság és a Tanács értékeléseire.
A források elsősorban az államadósságot, a likviditást és a finanszírozási költségeket javíthatják. Az állam korábban 2187 milliárd forinttal előfinanszírozta az RRF-projekteket, ezért a később beérkező uniós pénz nem feltétlenül teremt új keresletet, hanem a már felmerült kiadásokat és az adósságot mérsékelheti. Az MNB becslése szerint a hozzáférhető források 2026-ban 1,1 százalékponttal csökkenthetik az államadósság GDP-arányos szintjét.
A költségvetési egyenlegre gyakorolt nettó hatás 491 milliárd forint, vagyis körülbelül 0,5 százalékpont lehet 2026-ban. A GDP növekedési ütemét az uniós pénzek 2026-ban és 2027-ben mindössze 0,1–0,2 százalékponttal emelhetik, részben azért, mert sok projekt már megvalósult vagy előfinanszírozott, másrészt pedig a beruházások importtartalma magas. A források beérkezése és az uniós viták enyhülése ugyanakkor a kamatkiadásokat is mérsékelheti: ezek aránya a GDP 3,8 százalékáról 2028-ra 3,1 százalékra csökkenhet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔