Két típusú politikai elidegenedés ellentétes irányba hat az erőszak támogatására, mutatja egy tanulmány
Több mint ötezer, pontosan 5501 felnőttet kérdeztek meg 2021 és 2023 között online az Egyesült Királyságban (2535), Hollandiában (1963), Dániában (635) és Norvégiában (368) egy, az Európai Bizottság Horizon 2020 programja által finanszírozott panelben. A Psychology of Violence folyóiratban megjelent, Tahir Abbas (Aston University, Egyesült Királyság) nevéhez kötött tanulmány szerint, aki csoportját kirekesztettnek érzi a társadalomból, nagyobb eséllyel támogatja a politikai erőszakot; ez a kapcsolat mind a négy országban megjelent. A mintákat életkor, nem, iskolázottság és vallás szerint a népességhez igazították, bár a magasan képzettek némileg felülreprezentáltak voltak.
A kirekesztettséget hat tétellel mérték, például a háttér miatti megaláztatással, a vallás rossz bánásmódjával és a médiabeli elfogultsággal. Az intézményi elidegenedés a demokrácia működésébe és a helyi politikusokba vetett bizalmat, a hatékonysági elidegenedés a hatalomnélküliséget és a kilátástalanságot („nincs jövőm”) takarja. Az erőszakot egyetlen mondattal mérték: „Néha az embereknek erőszakot kell alkalmazniuk a céljaik eléréséhez”; ezzel mintegy 8,5 százalék értett erősen egyet. A politikai elidegenedés önmagában – a kirekesztettséget figyelembe véve – nem függött össze az erőszak támogatásával, és nem is magyarázta a kapcsolatot. A hatékonysági elidegenedés viszont jelentősen erősítette, az intézményi elidegenedés gyengítette, de nem szüntette meg a kirekesztettség és az erőszak-támogatás összefüggését.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔