Hiányos, de megbízható iratokból épül az ügynökakták adatbázisa
Az ügynökakták november 4-én nyilvánosságra kerülő adatbázisa nem tekinthető teljes nyilvántartásnak, és várhatóan soha nem is lesz az. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója szerint az 1956 és 1989 közötti iratanyagból számos dokumentum eltűnt, elveszett vagy megsemmisült. Különösen hiányosak az 1956 előtti anyagok: a forradalom idején több megyei ÁVH-központot elfoglaltak, az iratok szétszóródtak, majd a forradalom leverése után a megmaradt dokumentumok egy részét is megsemmisítették.
A későbbi évtizedekben szintén több megsemmisítési hullám zajlott, a rendszer utolsó éveiben pedig egyes iratokat bizonyítékok eltüntetése, másokat fontos személyek dokumentációjának elmentése céljából kezelhettek. A levéltár vezetője szerint ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy a szolgálatok teljesen hamis nyilvántartási adatokat gyártottak volna: ezek az iratok elsősorban a szolgálatok belső használatára készültek, nem a nyilvánosság számára.
A levéltárban őrzött anyag mintegy 4,8 kilométert tesz ki, ebből körülbelül 300 iratfolyóméter lehet még minősített. A nemzetbiztonsági szerveknél gyorsított felülvizsgálat zajlik, és ami már nem tartalmaz államtitkot, azt átadják a levéltárnak. Magánszemélyeknél is lehetnek feljegyzések, levelek vagy naplók, amelyek bekerülhetnek a gyűjteménybe; az ilyen dokumentumok megőrzését az érintetteknek határidőig jelezniük kell.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔