Stanfordi elemzés: a Covid kevesebb és enyhébb hosszú távú betegséggel jár, mint régen gondolták
A Stanford Egyetem kutatóinak a PNAS szakfolyóiratban megjelent átfogó elemzése szerint a koronavírus-fertőzés a korábban feltételezettnél lényegesen kevesebb hosszú távú egészségügyi problémához köthető. A hosszú Covid továbbra is valós orvosi kérdés, de a vizsgálat alapján a tünetek száma alacsonyabb, lefolyásuk enyhébb és rövidebb lehet a korábbi becsléseknél; erről a Minnesotai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatóközpontjának (CIDRAP) szakmai portálja is beszámolt. A tanulmányhoz 244,7 millió amerikai páciens több mint 14,4 milliárd egészségbiztosítási adatát tekintették át. Az elemzés azokra fókuszált, akik 2020 márciusa és 2021 márciusa között PCR-teszten estek át, majd követték állapotukat a pozitív vagy negatív eredmény után. A korábbi vizsgálatok többsége olyan kontrollcsoportot használt, amelyben nem tesztelt személyek is szerepeltek. A stanfordi kutatók rámutattak: sokan más, már meglévő panasz miatt kerültek ellátásba, és ekkor tesztelték őket Covidra; ha őket teljesen egészséges, nem tesztelt emberekkel hasonlítják össze, a későbbi szövődményeket tévesen a vírusnak tulajdoníthatják. 614-féle panaszt néztek három időszakra bontva. Az első négy hónapban a tesztalapú összehasonlítás 43 tünetet kapcsolt a vírushoz, 83,5 százalékkal kevesebbet, mint a nem tesztelteket is magában foglaló 262 probléma. Az 5–12. hónapban már csak öt egészségügyi problémát tudtak a vírushoz kötni, szemben a hagyományos elemzés 286-os értékével. A 13–24. hónapban a tesztalapú módszer egyetlen Covidhoz köthető negatív következményt sem talált, míg a hagyományos megközelítés 369 panaszt jelzett. A kutatók hangsúlyozzák: a betegség így is számos szervrendszert érinthet a korai szakaszban — légzőszervi, szív- és érrendszeri, mozgásszervi, emésztőrendszeri, neurológiai, vese-, immunrendszeri és bőrgyógyászati panaszokat —, de ezek a legtöbb esetben nem válnak tartóssá.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔