Mintegy 576 millió eurót szerzett a gyarmatosításból a holland uralkodóház
A holland Orániai–Nassau uralkodóház évszázadok alatt mai értéken mintegy 576 millió euróhoz jutott a rabszolgasághoz és a holland gyarmatosítás rendszeréhez kapcsolódóan – állapítja meg egy kétezer oldalas, öt kötetben publikált történelmi jelentés. A Vilmos Sándor király által megrendelt kutatásban hatvan szakértő vett részt, eredményeit Leidenben mutatták be. A Gert Oostindie vezetésével készült vizsgálat a dinasztia gazdasági szerepét és az egykori Holland Kelet-Indiához fűződő kapcsolatait is feltárta.
A kutatók szerint az udvar tagjai hosszú időn át természetesnek és jogosnak tartották a gyarmati rendszert, miközben az uralkodók többsége nem gyakorolt közvetlen befolyást a tengerentúli politikára. Kivételt I. Vilmos jelentett, aki 1813 és 1840 között aktívan alakította a gyarmati adminisztrációt. A transzatlanti rabszolga-kereskedelemből a család közvetlenül viszonylag kevés bevételt szerzett, ez azonban nem erkölcsi ellenállásból fakadt, hanem az érintett üzleti vállalkozások történelmi sikertelenségéből. A dinasztia szerepe a fekete szolgálók alkalmazásában, egzotikus gyűjtemények felhalmozásában és a tengerentúli vezetőkkel fenntartott hierarchikus kapcsolatokban is megmutatkozott.
Vilmos Sándor megrendítőnek nevezte a jelentést. A király 2023-ban hivatalosan bocsánatot kért Hollandia rabszolga-kereskedelemben játszott szerepéért, és kivonta a forgalomból a gyarmati jeleneteket ábrázoló királyi aranyhintót. A kutatás szerint az udvar szemlélete csak a 20. század közepén kezdett érdemben változni; Hollandia 1949-ben ismerte el Indonézia függetlenségét.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔