A CEU Strasbourgban perli a magyar államot, a Tisza-kormány nyitott a megegyezésre
A Közép-európai Egyetem 2023-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a működését ellehetetlenítő törvénymódosítások miatt; a strasbourgi per a kormányváltás után a Tisza-kormányra hárult. Katz Sándor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára a Kossuth rádiónak azt mondta: a kabinet nyitott arra, hogy a CEU újra teljes diplomát és képzést nyújtó egyetem legyen Budapesten, a többi az intézményen múlik. A HVG szerint a folyamatban lévő tárgyalások részben erről a perről szólnak.
Az Orbán-kormány 2017-es „Lex CEU”-ja azt szabta feltételül, hogy csak olyan intézmény adhat itthon külföldi oklevelet, amely a saját hazájában is oktat. Amikor a CEU megpróbált megfelelni, a kormány nem ismerte el ezt, és nem írta alá a megállapodást New York állammal. Az egyetem budapesti épületét megtartva 2019-ben Bécsbe költözött, és nem tért vissza akkor sem, amikor az Európai Unió bírósága 2020-ban elkaszálta a törvényt, ami miatt 2021-ben a felsőoktatási törvényt is módosítani kellett. A CEU először az Alkotmánybírósághoz fordult: a Lex CEU miatti keresetet a testület az uniós ítéletre hivatkozva szüntette meg, a 2021-es módosítás elleni panaszt 2023-ban utasította el; ezután indult a strasbourgi eljárás.
Az EJEB három év után fogadta be a keresetet, és idén januárban „kommunikálta” azt a magyar államnak, még az Orbán-kormánynak címezve. A bíróság peren kívüli egyezséget szorgalmazott, ezt a kabinet néhány nappal az áprilisi országgyűlési választások előtt elutasította; a válaszadási határidőt a kormányváltásra tekintettel meghosszabbították. A minisztérium a HVG-nek megerősítette: nyitottak a megegyezésre. Carsten Q. Schneider ideiglenes elnök-rektor szerint az egyetem is tárgyalna, a per elvi kérdés, kártérítést nem kérnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔