Összeomolhatnak a világ tőzsdéi? Az iráni háború és az adósságok miatt már a 2007-es szinteket érte el az amerikai államadósság-kamatláb

A The Guardian összeállítása szerint a globális gazdaság ismét válságjelzést ad: az amerikai államadósság kamatlábai a 2007-es szintre emelkedtek, ami világszerte áthúzódik a háztartások, vállalkozások és kormányok pénzügyeire, és az inflációs félelmeket szító iráni háború, valamint a 40 billió dollár (29,9 billió font) fölé tornászott washingtoni adósság miatt a befektetők aggódása a részvénypiaci zuhanás lehetőségére terjed. A nyersolaj ára átlépte a hordónkénti 100 dollárt, ami további eladási nyomást gyakorol a kötvénypiacra; a Société Générale elemzője, Albert Edwards „lázas időknek” nevezte a helyzetet, és attól tart, hogy az olajár-sokk recessziót idéző, meredeken magasabb kamatokat eredményezhet. A Fed idén a 2023 óta első kamatemelésével szállt szembe Donald Trumppal, a Bank of England várakozások szerint jövő év végéig négyszer emelhet kamatot, az Európai Központi Bank már múlt héten lépett, a Bank of Japan pedig pénteken 31 éves csúcsra vitte az irányadó rátát – a dráguló hitel pedig a megélhetési válsággal küzdő háztartásokat és a gazdasági lassulást súlyosbítja. Aggasztó az is, hogy a fő reményt jelentő mesterségesintelligencia-boom a túlértékeltség része lehet: a CAPE-mutató csaknem 41 ponton áll, több mint kétszerese a hosszú távú 17 pontos átlagnak, és közelíti a 2000-es dotcom-összeomlás előtti 44,19 pontos rekordot. Az S&P 500 mindössze 3 százalékkal marad el a csúcstól, a hét nagy technológiai óriás – Nvidia, Apple, Google, Microsoft, Meta, Amazon, Tesla – együttes értéke meghaladja a 20 billió dollárt. A Fathom Consulting szerint az AI-láz jövedelmezővé tételéhez két éven belül 600–800 milliárd dollárral kellene nőniük az érintett techcégek AI-kapcsolatos bevételeinek, és a tanácsadócég 30 százalékra teszi a buborék jövő évi kipukkadásának esélyét.