A beszélgetés közbeni beszéd és hallgatás idegrendszeri hátterét vizsgálták a kutatók

A spontán párbeszédek során az agynak egyszerre kell megterveznie a mondandót és értelmeznie a partner szavait. A Nature Human Behaviour folyóiratban közölt tanulmány szerint az agy rövid távon közös idegi kódokat alkalmaz a beszédre és a hallgatásra, míg a hosszabb gondolatoknál eltérő időskálákra támaszkodik. A Masahiro Yamashita és Shinji Nishimoto vezette japán kutatók – az Oszakai Egyetem és a Nemzeti Információs és Kommunikációs Technológiai Intézet munkatársai – fMRI-vel követték nyolc résztvevő agyi aktivitását, miközben mintegy három órán át kötetlenül társalogtak a kísérletvezetővel.

A vizsgálat során egy GPT-alapú nyelvi modellel képeztek le 1 és 32 másodperc közötti jelentésmintázatokat a leiratokból. A rövid, 1–4 másodperces idősíkon a beszéd és a hallgatás idegi reprezentációi fedték egymást a prefrontális, temporális és parietális kéregben. A hosszabb, 16–32 másodperces szakaszoknál azonban a közös mintázat felbomlott, és egyéni különbségeket mutatva a memóriáért és a mások gondolatainak megértéséért felelős régiókra terjedt ki. A kutatók azt is kimutatták, hogy a beszédközpontok leginkább a rövid távú kontextusra érzékenyek, míg a hallgatás és a megértés jóval hosszabb, több mondatot összefogó időskálát igényel.