Európában fejlődhettek ki az első denevérek 65 millió éve

Egy 137 kutatóból, 64 országból álló nemzetközi csoport átfogó genomikai és fosszilis vizsgálata szerint a denevérek valószínűleg Európában fejlődtek ki a késő paleocén időszakban, mintegy 65–60 millió évvel ezelőtt. A kutatók 103 ma élő denevérfaj genomját elemezték, köztük 42 új, kromoszómaszintű genetikai összeállítást, és ezeket 44 fosszilis denevér leleteivel vetették össze. Az eredmények alapján a korai európai denevérek utódai először Afrikába jutottak el, majd fokozatosan Ázsiában, Amerikában és Ausztráliában is elterjedtek.

A kutatás a Bat1K nemzetközi együttműködés keretében készült, amelynek célja valamennyi ma élő denevérfaj genomjának feltérképezése. A Nature folyóiratban közölt eredmények azért jelentősek, mert a denevérek eredetét korábban Afrikához, Ázsiához és Észak-Amerikához is kapcsolták. Az új, genomikai és őslénytani adatokat együttesen kezelő családfa jóval pontosabban mutatja meg, mikor és hol alakultak ki a csoport főbb ágai.

A fosszilis Vielasia vizsgálata arra utal, hogy a visszhang alapján történő tájékozódás már a denevérek evolúciójának kezdetén megjelenhetett. A kutatók szerint a valódi, aktív repülés és az echolokáció még a modern denevércsoportok szétválása előtt kialakult, és ezek a képességek hozzájárulhattak a rend rendkívüli sikeréhez. A denevérek a világ emlősfajainak mintegy ötödét teszik ki, emellett számos fajuk szokatlanul hosszú életű és ellenálló bizonyos betegségekkel szemben. A kutatás elkészítette a közös ősi denevér genomjának számítógépes rekonstrukcióját is, ami új lehetőséget ad a repülés, a hosszú élettartam és a betegségekkel szembeni ellenállás genetikai hátterének vizsgálatára.