Mesterséges intelligenciával terveztek olyan fehérjéket, amelyek más fehérjéket hasítanak fel
A fehérjék aminosavláncait összetartó peptidekötések önmagukban rendkívül stabilak: felezési idejüket több száz évre becsülik, vízben enzim nélkül a kötés évszázadokig is kitart. A Földön mégsem maradnak fenn ennyi ideig a fehérjék, mert az élőlények proteázokat fejlesztettek ki a kötések katalitikus felbontására. David Baker nobeldíjas laboratóriumának kutatói a Washingtoni Egyetemen mesterségesintelligencia-alapú tervezőeszközökkel rövidre zárták ezt a diverzifikációt: két ismert proteáz katalitikus magját megtartották, a molekula többi részét kicserélték, és az enzimeket úgy hangolták, hogy meghatározott fehérjéket felezzenek. Hatékonyságukat neurológiai betegségekkel összefüggő fehérjék felvágásával mutatták be. Az egyik kiindulópont egy cinkproteáz volt egy rák emésztőrendszeréből, a másik egy ciszteinproteáz élesztőből; mindkettőnél ismert volt a szerkezet és a kulcsfontosságú aminosavak. A cinkpozitív töltése a hasítandó kötést, a proteáz kulcselemeit és egy vízmolekulát koordinálja, a ciszteinproteáz pedig ideiglenes kovalens köztiterméken keresztül vág. A gerincet az RFdiffusion2 szoftverrel tervezték, szigorú geometriai megkötésekkel, mert a katalízishez a katalitikus aminosavaknak pontosan a megfelelő helyen és tájolásban kell lenniük.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔