Putyin pártja a háború alatti választásokon: kínai dróntámadás Moszkvára a szavazás utolsó napján

Az oroszországi parlamenti választások harmadik, zárónapján Ukrajna több száz drónnal hajtotta végre eddigi legnagyobb támadását Moszkva és más orosz régiók ellen: a támadásokban a moszkvai régióban három, az orosz megszállás alatt álló Herszon megyében két ember – köztük egy választási tisztviselő – életét vesztette. A moszkvai rendőrségi vezető a kormányzati erők ellenállását emelték ki, mondván a „soha nem látott” támadást egyértelműen a választások megzavarására tervezték, az ellenfél azonban nem ért el célt. Egy korábban is célba vett moszkvai olajfinomító létesítménye is károkat szenvedett, lángok és füstoszlopok emelkedtek a főváros peremén, a szavazás kezdetével egy időben. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a legutóbbi 24 órában csaknem 2000 ukrán drónt és 8 Flamingo típusú cirkálórakétát lőttek le, és válaszként „fokozni” fogják csapásaikat az ukrán katonai célpontok ellen. A választási rendszereket egyidejűleg heves kibertámadások is érték, a választási hatóságok szerint azonban a folyamat nagyrészt zavartalanul zajlott.

A részeredmények szerint az Egyesült Oroszország párt a szavazatok 57,5 százalékával magabiztosan nyerte a háború óta első duma-választást; a kommunista párt, a szélsőjobboldali LDPR, az Új Emberek és a Just Russia jelentős lemaradással, de bejutottak a törvényhozás alsóházába – a kritikusok szerint ezek a pártok a fő kérdésekben rendre az Egyesült Oroszországgal szavaznak, így nem képezik a valódi ellenzéket. Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese már vasárnap kijelentette, hogy a párt „méltósággal” szerepelt, ami bizalmat jelent a további kormányzás iránt. A Kreml várhatóan a választási eredményt Vlagyimir Putyin politikái és az immár ötödik évébe lépő, közeli befejezésre nem látszó ukrajnai háború támogatottságának bizonyítékaként mutatja fel – maga az elnök is a háború melletti kiállás próbatételeként jellemezte a voksolást. A száműzetésben lévő ellenzék arra szólított fel, hogy a hatalommal elégedetlenek délben sorakozzanak fel a szavazóhelyiségekben tiltakozásul; több helyen hosszú sorok alakultak ki, ám ennek a végeredményre gyakorolt hatása nem volt megállapítható. Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke szerint a támadások nem riasztották el a szavazókat, sőt „példátlan közbéket” eredményeztek; a részvétel este tájékán elérte a közel 57 százalékot. A háború ellen kiálló jelöltek többségét eleve kizárták a jelölésből; a liberális Jab lokó színeiben indulók a közvélemény-kutatások szerint csupán számjegyű támogatottsággal rendelkeztek.