Görögország politikai nyomással szerezné vissza a Parthenón márványait
Görögország a korábbinál erőteljesebb politikai nyomást kíván gyakorolni az Egyesült Királyságra a Parthenón-márványok visszaszolgáltatása érdekében. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök egy athéni konferencián arról beszélt, hogy a több mint kétszáz éve húzódó vitát a legmagasabb politikai szintre emelik, és Andy Burnham brit miniszterelnökkel is személyesen tárgyalnak majd. Athén csalódott amiatt, hogy Burnham korábbi, a hazaszállítást támogató álláspontja kormányfőként megváltozott, és a kérdést hivatalosan a British Museum hatáskörébe utalta.
A görög kormány szerint a múzeum elnökével, George Osborne-nal folytatott egyeztetések egy kompromisszumos megoldásról eddig nem hoztak eredményt. Micotákisz ezért a kérdést európai jelentőségű ügyként is értelmezi, amely összefügghet Nagy-Britannia és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatainak alakulásával. Athén egy olyan kulturális partnerséget javasol, amely kölcsönösen előnyös műtárgycserén alapulna.
A terv szerint a Nemzeti Régészeti Múzeum közelgő bezárása és felújítása lehetőséget adna arra, hogy Görögország olyan, külföldön korábban még nem bemutatott, felbecsülhetetlen értékű ókori műtárgyakat kölcsönözzön Londonnak, amelyek vonzóbbá tehetnék a megállapodást a British Museum számára. Cserébe a Parthenón-márványok Athénba kerülhetnének, és újra együtt lennének láthatók az Akropolisz Múzeumban.
A márványok eredetileg a Kr. e. 5. században épült Parthenónt díszítő szobrokhoz és domborművekhez tartoztak. Lord Elgin, Nagy-Britannia Oszmán Birodalomba akkreditált nagykövete a 19. század elején, egy vitatott engedélyre hivatkozva távolíttatta el őket az akkor török uralom alatt álló Athénból. Elgin 1816-ban adta el a műkincseket a brit kormánynak; a British Museum gyűjteményébe mintegy 160 méternyi frízszakasz és kapcsolódó szobrok kerültek. Görögország azóta is vitatja az eltávolítás jogszerűségét.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔