Kevés konkrét eredményt hozott a sencseni nagyhatalmi csúcs
A sencseni találkozón Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin 81 percet tárgyalt egymással, ám a megbeszélésből kevés kézzelfogható eredmény született. A három vezető rövid közös nyilatkozata az energiakínálat növelését, az ENSZ reformját, a Nemzetközi Büntetőbíróság jogköreinek korlátozását, valamint a nukleáris leszerelésről és az atomsorompóról szóló tárgyalások óvatos ígéretét említette. A csúcstalálkozóhoz nem kapcsolódott olyan átfogó megállapodás, amely valóban történelmi fordulatot jelezne.
A találkozót egyesek új Jaltaként próbálták értelmezni, különösen azután, hogy Putyin egyetértően reagált az erre vonatkozó kérdésre, és később védelmébe vette az 1945-ös konferencia jelentőségét. A párhuzam azonban erősen túlzónak tűnik. Jaltában a második világháború végéhez közeledve egy héten át tárgyaltak Európa háború utáni jövőjéről, és Sztálin, Roosevelt, valamint Churchill a kontinens későbbi felosztását meghatározó döntéseket készített elő. Sencsenben ezzel szemben egy rövid, nagyrészt szimbolikus egyeztetés zajlott.
A találkozó mégis figyelmet keltett, mert Ukrajnában, Tajvanon és az Oroszországhoz közeli európai országokban tartottak attól, hogy a három katonai nagyhatalom mások feje fölött hozhat döntéseket. A nyilvánosságra került eredmények alapján azonban az egyetlen világos közös álláspont az volt, hogy a résztvevők nem kívánják, hogy külső szereplők beavatkozzanak az ügyeikbe.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔