Rejtélyes érme segítheti a velencei Szent Márk-lovak korának pontosítását
A velencei Szent Márk-székesegyház négy bronzlovának (quadrigájának) egyikéből 1981-ben, restaurálás során került elő egy kis érme, amely hosszú ideig a Velencei Nemzeti Régészeti Múzeum raktárában maradt, mígnem 2021-ben az olasz kulturális örökségvédelmi hatóság (Soprintendenza) leltározása során újra azonosították. Sara Bini, Bruno Callegher és Luigi Sperti vezetésével indult interdiszciplináris vizsgálat első eredményeit a Rivista Italiana di Numismatica közölte; a pontos datálást és a részleteket a novemberi velencei konferencián, a Dózse-palotában tervezik megvitatni. A kutatók azt keresik, mikor és milyen céllal helyezték az érmét a ló testébe.
A szobrok egyenként több mint nyolcszáz kilogrammosak, magas réztartalmú, szinte tiszta rézből öntött alkotások. Eredetükről nincs egységes álláspont: egyesek a Kr. e. 4. századi görög Lüszipposznak tulajdonítják őket, mások a római császárkorra, a Kr. u. 2. vagy 3. századra datálják. A késő ókorban Rómából vagy egy görög szigetről Konstantinápolyba kerültek, ahol a Hippodrom kocsikapuját díszítették. 1204-ben, a negyedik keresztes hadjáratban Enrico Dandolo dózse parancsára hadizsákmányként vitték Velencébe, és a székesegyház főhomlokzatára kerültek. 1797-ben Napóleon francia csapatai Párizsba szállították őket a Diadalívre; 1815-ben tértek vissza. Az eredetieket a légszennyezés és az oxidáció miatt az 1970-es években a bazilika belső múzeumába helyezték, a homlokzaton másolatok állnak. A numizmatikai lelet abban segíthet, hogy elkülönítsék a szobrok görög vagy római születését a konstantinápolyi, illetve velencei felállítás későbbi dátumaitól.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔