Varga Mihály a magyar euróval indokolta az inflációs cél mérséklését
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a visegrádi országok jegybanki együttműködése a régió stabilitását erősítheti a változó világgazdasági környezetben. A V4-es jegybankelnöki találkozón hangsúlyozta, hogy az árstabilitás megőrzése és az inflációs várakozások horgonyzása továbbra is a monetáris politika elsődleges feladata. A hosszú távú fejlődéshez ugyanakkor kiszámítható gazdasági környezetre, a tudásba és a munkaerő képzésébe irányuló beruházásokra, valamint az innováció ösztönzésére is szükség van.
Az MNB az idei évben úgy döntött, hogy 2028-tól a középtávú inflációs célt 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti. Varga Mihály ezt a magyar monetáris politikai keretrendszer euróövezeti standardokhoz való közelítésével is indokolta, és kiemelte, hogy a mérséklés a vásárlóerő megőrzését szolgálhatja.
Az infláció tartós leszorítása azért is fontos, mert a kormány Magyarországot 2030-ra felkészítené az euróbevezetés gazdasági és költségvetési feltételeinek teljesítésére. A Kármán András pénzügyminiszter által bemutatott 2027–2030-as program a GDP-arányos hiányt a 2027-re várt 4,9 százalékról 2030-ra 2,8 százalékra csökkentené. Ez a 3 százalékos maastrichti küszöb alatti érték lenne, de nem jelentene automatikus euróövezeti csatlakozást. Regős Gábor szerint jelentős kockázatot jelent a 2027-re tervezett 1465 milliárd forintos állami megtakarítás előteremtése, miközben egy újabb gazdasági sokk ismét növelheti az inflációt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔