A Nyugat rossz jeleket küld Oroszországnak

A Foreign Policy szerint a teljes körű ukrajnai invázió több mint négy éve után a Nyugat vegyes üzeneteket küld a Kremlnek. A vezetők keményen beszélnek, fegyverezik Ukrajnát és szankcióznak, miközben Oroszország nyomorítja az országot, Vlagyimir Putyin pedig vakmerőbb NATO-területi provokációkat hajt végre. A kormányok – amelyek még küzdenek az orosz olajról és gázról való leválással – gyakran jobban félnek válaszuk eszkalációs megítélésétől, mint Moszkva tetteitől; ez Putyinnak teret ad aszimmetrikus terrorhadjáratra Európában.

Putyin már tévedett a háromnapos „különleges katonai művelet” várakozásával, és újra félreismerheti a NATO tűréshatárát. Egyes becslések szerint Európában már több mint száz orosz szabotázs történt, köztük potenciálisan pusztítóak Németországban a múlt hónapban; a tendencia erősödik. A küszöb alatti támadások összeadva agresszívebb kollektív védelmet válthatnak ki. Hatékonyabb lenne előre egyértelmű költségeket szabni.

Európa a nukleáris Oroszországgal szembeni spirálfélelem miatt tétovázik, holott Moszkva horizontálisan, fokozatosan eszkalál: gyújtogatás, elvágott tenger alatti kábel, GPS-zavarás, kibertámadás, drónincidens. Egy-egy incidens nem indokol nagy választ, a NATO-tagok pedig vonakodnak szövetségi háttér nélkül. Putyin Kijevet akarja elválasztani támogatóitól. 2024 szeptemberében a brit külföldi hírszerzés vezetője szerint az orosz hírszerzés „kicsit elvadult”.