Száz év divatot ünnepelt a Marks & Spencer londoni divathét-kifutóshow-val

Száz évvel azután, hogy a Marks & Spencer először kezdett divatot árulni, a brit kiskereskedelmi lánc először vett részt a londoni divathéten saját kifutóbemutatóval. Az eseményt a londoni Design Museumban rendezték 310 vendég előtt; a lelátón Joan Collins színésznő mellett Kemi Badenoch, valamint az egykori labdarúgók Ian Wright és Jamie Carragher is feltűntek. Collins a kabátokat „nagyon sikkesnek" nevezte, és egy vállakat köpenyszerűen takaró elefántcsontszínű estélyi ruha keltette fel az érdeklődését, Badenoch pedig a klasszikus fekete szmokingzakót nézte ki magának. A női divatért felelős igazgató, Maddy Evans a stílusüzenetet úgy fogalmazta meg: „divat kis d-vel, nem nagy D-vel" – vagyis a bemutató újdonságot ígért anélkül, hogy kiesett volna a hétköznapi vásárlók kényelmi igényeiből.

A leginkább feltűnő üzenet az ár: a kollekció darabjai a bemutató pénteki kezdetével azonnal megvásárolhatók voltak, és a ruháknak több mint fele 50 font alatt, a legdrágább darab, egy bőrkabát pedig 450 fontba kerül. Ez London divathétjének is győzelmet jelent, amelynek nehézségei akadtak azzal, hogy a megélhetési válság közepette az exkluzív tervezői árak elszakadtak a valódi élettől. A kollekció a kortárs irányzatokból merít: semleges színpalettába kerülő piros akcentusok, szettekre épülő öltözködés a ruhákkal szemben, férfiaknál a klasszikus szürke irodai öltöny. A százéves divattörténetre utalva szerepel benne a kardigánnal és kötött topdal újragondolt twinset, valamát az M&S fehérnemű-múltjára utaló zsályazöld csipkés szett. Az esemény azért jelentős, mert a cég stílusbeli megítélésben már a Zara mögött a második helyen áll, és olyan korábbi divatsikerek után erősödik, mint a Saint Laurent-öt idéző nyersbőr mokaszinek vagy az elfogyott Bella Freud-kollaboráció. A szezonban a londoni programot a McQueen párizsi évek utáni visszatérése és Christopher Kane Mulberry-hez igazolása is lendületbe hozza.