Az EU szigorítja a jogtalanul tartózkodók visszaküldését

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen jóváhagyta a tartózkodási joggal nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárok visszaküldését gyorsító új szabályokat. Az intézkedésekre azért van szükség, mert az EU elhagyására kötelezetteknek jelenleg csak mintegy egyharmada távozik ténylegesen. A rendszer közös európai visszaküldési dokumentumot vezet be, amely egységes formában tartalmazza a tagállami határozatok legfontosabb adatait. Ezek a Schengeni Információs Rendszeren keresztül más uniós országok hatóságai számára is elérhetővé válhatnak, bár a döntések kölcsönös elismerése egyelőre nem automatikus.

A szabályok szigorúbb együttműködési kötelezettséget írnak elő az érintetteknek. Aki nem működik együtt, attól bizonyos juttatásokat megvonhatnak, kizárhatják az önkéntes visszatérést ösztönző támogatásokból, pénzbírságot szabhatnak ki rá, egyes országokban pedig büntetőjogi következményekkel is számolhat. A végrehajtásnak ugyanakkor tiszteletben kell tartania az alapvető és nemzetközi jogokat, a fogva tartásnak pedig arányosnak és szükségesnek kell lennie. Biztonsági kockázatnak minősített személyeknél akár határozatlan idejű beutazási tilalom és bizonyos esetekben 24 hónapot meghaladó őrizet is alkalmazható.

A reform lehetővé teszi EU-n kívüli visszatérési központok létrehozását is, de ehhez külön megállapodás kell a fogadó országgal. Ott érvényesülnie kell az emberi jogoknak és a visszaküldés tilalmának, kísérő nélküli kiskorúakat pedig nem lehet ilyen központokba küldeni. Az Európai Parlament kutatószolgálata szerint a megoldás jogi, pénzügyi és gyakorlati kockázatokat hordoz, és egyelőre nem bizonyított, hogy jelentősen növelné a visszaküldések számát.