Az ókori világ hét csodájának irányítójára utalhat a tenger fenékéről előkerült titokzatos gyűrű
Közel kétezer évvel azután, hogy az ókori alexandriai királyi palotanegyed a Földközi-tenger hullámai alá süllyedt, víz alatti régészek egy kivételes bronz pecsétgyűrűt hoztak felszínre a romok közül. A lelet az ókori világ hét csodája közé tartozó alexandriai világítótornyot ábrázolja, és ez a legelső ismert olyan pecsétgyűrű, amely a híres építmény képmását őrzi. A feltárásokat Franck Goddio vezetésével az Európai Víz Alatti Régészeti Intézet (IEASM) végzi Antirhodosz szigetének maradványainál, szoros együttműködésben az egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztériummal.
A tárgy előkerülési helye kulcsfontosságú közigazgatási összefüggésekre utal. Dr. Hisám el-Líti, az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsának főtitkára kiemelte, hogy a Sztrabón görög geográfus által Kr. e. 29 és 25 közötti látogatásakor leírt királyi palotakomplexum a Kr. u. második századig hivatali funkciókat tölthetett be. Mivel a signet gyűrűkkel az ókorban pecsétviaszba vagy agyagba nyomva dokumentumokat hitelesítettek és tulajdont igazoltak, a kutatók szerint a palotában működhetett a kikötő és a torony felügyeletéért felelős adminisztráció is.
A világítótorony a Kr. e. 3. században épült a Ptolemaiosz-dinasztia idején Farosz szigetén. A mintegy 100–130 méteres (330–430 láb), három szakaszból álló építmény a lapos egyiptomi partok zátonyai között igazította el a hajókat, mielőtt középkori földrengések romba döntötték. A most talált véset a 2. századi római érmék ábrázolásaihoz hasonlít, így újabb közvetlen emléket nyújt a rég elpusztult műemlékről.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔