A Dutra felemelkedése és eltűnése a magyar traktorgyártásból
A Dutra a magyar gépgyártás egyik legjellegzetesebb traktora lett: hosszú orra, négy egyforma méretű, hajtott kereke és jellegzetes dízelhangja alapján könnyen felismerhető. Története a kispesti Hofherr-gyárig vezet vissza, amelyet 1900-ban alapítottak, és kezdetben cséplőgépeket, motorokat, valamint gőzzel működő berendezéseket is készített. A traktorgyártás első kísérletei az 1920-as évek elején indultak, 1924 pedig a nyersolajmotoros traktorok fontos kezdőpontja volt.
Az egyhengeres, kétütemű, izzófejes Hofherr-gépek egyszerűségük és robusztus felépítésük miatt váltak ismertté. A gazdasági világválság idején a hazai piac szűkülése ellenére a gyár külföldi megrendelésekkel próbált talpon maradni: Franciaországba, illetve Tuniszba és Algírba is exportált traktorokat. A második világháború után azonban a régi konstrukciók egyre kevésbé feleltek meg az új követelményeknek, többek között a fogyasztás, a hűtés, az egyenetlen járás és a kezelőre jutó rezgések miatt.
A kispesti gyárat 1948-ban államosították, 1951-ben pedig Vörös Csillag Traktorgyár lett. A háború utáni időszakban lánctalpas gépek, köztük a magyar körülményekhez igazított DT-413 is készültek; ebből 1958-tól négy éven át háromezer darabot gyártottak kínai megrendelésre. A homokos talajon gyorsan kopó lánctalpak és a sokoldalúbb erőgépek iránti igény végül a hajtott gumikerekek felé terelte a fejlesztést. Az ötvenes évek második felében megszületett az U-28 család, majd 1958-ban megjelent a négykerékhajtású, orrnehéz UE-28.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔