Az Alzheimer-kór egymillió magyart érint, az esetek 45 százaléka késleltethető lenne

Magyarországon az Alzheimer-kór betegként vagy hozzátartozóként egymillió embert, a lakosság mintegy tíz százalékát érinti; a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense, Hidasi Zoltán szerint a demencia 70–80 százalékát ez a betegség okozza. Pontos adatok nincsenek: becslés szerint a 65 év felettiek körülbelül 10 százaléka, 2–300 ezer fő szenvedhet tőle. Az Alzheimer-kór világnapja, szeptember 21. alkalmából szakemberek az MTI-nek elmondták: a demencia tünetegyüttes, amelyben a szellemi képességek annyira hanyatlanak, hogy a beteg a mindennapokban is segítségre szorul. Nemzetközi felmérések szerint az esetek 45 százaléka megelőzhető vagy jelentősen késleltethető lenne.

A betegség idegrendszeri elfajulás, pontos oka nem ismert, többnyire nem egyetlen tényező idézi elő. Genetikai hajlamra utal, ha a családban már előfordult; a szakirodalom körülbelül 14 rizikófaktort említ, köztük a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a depressziót, az alkoholt, a dohányzást, az elhízást, a szellemi és fizikai aktivitás hiányát, valamint a szociális kapcsolatok elapadását. Tünetekből csak valószínűségi diagnózis adható, biztos eredményt a szövettani vizsgálat ad. Jelenleg nincs hatékony gyógyszeres kezelés; a folyamat üteme kiszámíthatatlan, évtizedekig elhúzódhat, vagy évek alatt súlyossá válhat. Hidasi szerint a korai felismerés, az egészséges életmód, a cukorbetegség és a magas vérnyomás kezelése sokat javíthat; hormonális eltérés vagy vitaminhiány, például B12 is szerepet játszhat. Elsőként a háziorvost kell felkeresni.

Melcherné Kázár Ágnes Eszter háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány vezetője szerint 65 éves kortól gyorsan nő a betegek aránya, a 80 felettieknek akár 30–40 százaléka is demens lehet. Magyarországon jellemzően középsúlyos–súlyos stádiumban ismerik fel a kórt. A terheket túlnyomórészt a családok viselik, kevés az állami segítség; ezt a szakember elfogadhatatlannak nevezte. A megelőzés nem csak időskorban kezdődik: fiatalon az egészségtudatos nevelés és a magas szintű oktatás, felnőttkorban a táplálkozás, a mozgás, a stresszmentes élet, az alkohol mellőzése, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kezelése csökkentheti a kockázatot.