Észak-koreai munkásokat rabszolgaként kezelnek egy orosz dróngyárban – áll egy új jelentés
A washingtoni Center for Strategic and International Studies és a dallasi George W. Bush Institute október 14-i közös jelentése szerint akár 12 ezer észak-koreai dolgozik a tatárföldi Jelabuga dróngyárban, súlyos emberi jogi visszaélések és emberkereskedelem áldozataiként. A dokumentum azt vizsgálja, hogyan bővíti Oroszország, Észak-Korea, Kína és Irán a pilóta nélküli légi járművek gyártását az üzemben. Moszkva havonta több mint 5500 drónt kap az ukrajnai háborúhoz; Kína a kettős felhasználású alkatrészek – akkumulátorok, belső elektronika, motorok, navigációs rendszerek – fő beszállítója. Irán Shahed-drónokat szállított, amelyekből Oroszország Geran néven fejlesztett hazai változatokat. Észak-Korea a munkások bérének akár 90 százalékát megtarthatja.
A jelentés szerint Oroszország és Észak-Korea a 2017. decemberi 2397-es ENSZ BT-határozatot szegi meg, amely két éven belül hazaküldetné az észak-koreai munkásokat. A phenjani rezsim állami megállapodás keretében adja el polgárai munkaerejét, ellenőrzi, elhagyhatják-e a helyszínt, és a bérek nagy részét beszedi – ez a jelentés szerint kényszermunka. Song Young-Chae szöuli kutató és aktivista, a Worldwide Coalition to Stop Genocide in North Korea részéről úgy fogalmazott, Phenjan gyakorlatilag rabszolgaságot folytat saját népén, haszonszerzésből; hasonló helyzet van a megszállt ukrán területeken dolgozó építőmunkásoknál és fakitermelő táborokban, több tízezer katonát pedig harcolni és meghalni küldtek Ukrajnába. Dan Pinkston, a Troy University szöuli campusának nemzetközi kapcsolatok professzora szerint a négy ország földrajzi helyzete miatt a nemzetközi elfogás gyakorlatilag lehetetlen, Oroszország és Kína mint állandó BT-tagok ignorálják a határozatokat, az ENSZ szankciós rendszere lényegében halott. Aggály, hogy Phenjan a kiküldött munkások révén kézzel fogható tudást szerezhet fejlett fegyverrendszerekről, és gyakorlati tanulással fejleszti saját drónképességeit.