A Claude Code „ne kérdezzen újra” funkciója ezreket hagyott nyilvános GitHubon érzékeny adatokkal
Az Apiiro kutatói, Shmulik Cohen és Matan Giladi, 104 185 nyilvánosan elérhető Claude Code-beállításfájlt vizsgáltak meg 103 617 GitHub-tárolóban, és 1122 példányban találtak valódi titkokat: adatbázis-jelszavakat, felhőkulcsokat és más rendszerekhez tartozó tokeneket. Ezek a fájlok egyéni fejlesztőkhöz és szervezetekhez tartoztak. A Gitleaks és a TruffleHog együttesen 215 ilyen esetet nem jelzett. A fájlokban önmagukban 1379 különálló hitelesítő adatot azonosítottak, ami a mintának nagyjából 1,1 százaléka; a történelmi verziókat és más AI-kódolóeszközök nyomait is beleszámoló tágabb vizsgálat 2539 különálló titkot tárt fel 1994 nyilvános tárolóban. A kitettség 63 szervezetet érintett, a kis csapatoktól a bejáratott technológiai beszállítókig; előkerültek éles adatbázisjelszavak, egy adatbázis-szolgáltató felhőkezelő API-kulcsa, valamint orvosi nyilvántartást kezelő alkalmazáshoz kötődő adatok. Az Apiiro nem próbált belépni az érintett rendszerekbe; egy szervezet megerősítette, hogy a kiszivárgott kulcs aktív volt.
A gyökér a kényelmi jóváhagyás. A Claude Code parancsokat is futtathat a fejlesztő gépén, és ezekben jelszavak jelenhetnek meg. A megszokott engedélykérés helyett a „Yes, and don’t ask again” választás után a teljes parancs, a beágyazott titkokkal együtt, a .claude/settings.local.json fájlba kerülhet. Ez elvileg helyi marad, de ha a Git már követi, vagy a projekt másképp van beállítva, nyilvános tárolóba kerülhet. A VentureBeat 2026 októberi VB Pulse felmérésében 101 vállalati AI- és biztonsági vezető 24 százaléka mondta, hogy ügynökeik főként megosztott API-kulccsal vagy személyhez, szolgáltatásfiókhoz kötött adatokkal működnek; 20 százalékuknak nincs automatikus módja az ügynök jogosulatlan lépésének felismerésére.