Állami támogatás híján hamar elbukott az első magyar filmvállalat
Az 1911. október 14-én bejegyzett Hunnia Biográf Társaság Magyarország első filmvállalataként az önálló, külföldi gyártóktól független és világszínvonalú hazai filmgyártás megteremtését tűzte ki célul. A Faludi Miklós és Erényi Béla által vezetett vállalkozás külső Lipótvárosban hozta létre az ország első, magyar szerzőkre és színészekre szakosodott műcsarnokát. Az ötven méter hosszú és tizenöt méter széles, korszerű technikával felszerelt épületben télen kezdődött meg a munka.
A társaság nemcsak színházi jeleneteket akart filmre venni, hanem természeti felvételeket is készített volna. A tervek között Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Lengyel Menyhért és Földes Imre műveinek megfilmesítése is szerepelt, a szerepekre pedig társulati kötöttségek nélkül szerződtették volna a főváros legjobb színészeit. Párizsból tapasztalt operatőrt hívtak, az első fénypróbákon pedig több ezer méternyi filmet rögzítettek.
Az első nyilvános tesztvetítést 1912 áprilisában tartották, Venrey Ferenc bohózatát mutatták be meghívott szakemberek előtt. A korabeli újságok jelentős eseményként és biztató kezdetként értékelték a vetítést, mivel Magyarország addig szinte teljesen a külföldi filmgyártásra szorult. A nagyszabású elképzelések azonban feltehetően pénzhiány miatt nem válhattak valóra: az állandó állami támogatás hiánya rövid időn belül megpecsételte a vállalat sorsát.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔