Kelet-Líbiából Krétára egyre többen indulnak: militiák és embercsempészek hálózata
Idén már közel 20 ezer ember próbált meg a kelet-líbiai partvidékről a görög Krétára jutni; a Kathimerini szerint ez a folyosó egyre jelentősebb irreguláris útvonal Európa felé. Október 20-án a görög hatóságok 14 csónakban 710 embert regisztráltak, másnap további százak érkeztek. Sok hajó Tobruk környékéről indul; az átkelés körülbelül másfél nap, az ár akár 4000 dollár (3600 euró). 2023-ban a kelet-líbiai fegyveres erők felléptek az Olaszország felé tartó csempészek ellen, a hálózatok kisebb hajókkal Krétára tértek. A svájci székhelyű Global Initiative Against Transnational Organized Crime szerint az embercsempészetbe olyan csoportok is bekapcsolódtak, amelyek korábban árut, járművet vagy drogot mozgattak. A líbiai emberkereskedelem a „konfliktusgazdasághoz” kapcsolódik: fegyveres szereplők informal piacokat és útvonalakat ellenőriznek. A Chatham House szerint a konfliktus termékeny talajt ad a csempészetnek, és bővíti a Líbiába belépő migránsok számát. Hager Ali, a német GIGA kutatója DW-nek azt mondta: a fegyver-, áru-, ember- és drogcsepészet ugyanazokra a kapcsolatokra és biztonsági megállapodásokra épülhet. 2014 óta az ország kettéosztott: nyugaton, Tripoliban ENSZ-támogatású vezetés, keleten, Tobrukban Khalifa Haftar; fiai fontos posztokat töltenek be. Haftar hálózatai és a part menti embercsempészek között nincs bizonyított kapcsolat, de a piac látszólagos ellenőrzése politikai befolyást ad. Október végén a tobruki kormány tengeri megállapodást írt alá Törökországgal – eredetileg a tripoli kormánnyal kötötték; Görögország elutasítja, mert szerinte sérti a krétai és rhodoszi gazdasági jogokat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔