Robotokkal térképezik fel az Északi-tenger világháborús lőszereit
Az Alfred Wegener Intézet vezetésével kiterjedt expedíció vizsgálja az Északi-tenger, azon belül a Német-öböl több mint egy évszázada víz alatt fekvő világháborús lőszereit és hajóroncsait. A német szövetségi kormány mentesítési programjának részeként a Heincke kutatóhajó először a Helgolandtól nyugatra elsüllyedt SMS Mainz könnyűcirkáló és a Blücher páncélos cirkáló maradványait térképezi fel. Az SMS Mainz 1914 augusztusában, a Blücher pedig az 1915-ös doggerbanki csatában süllyedt el.
A Matthias Brenner tengerbiológus vezette kutatásban három víz alatti robotot használnak: két autonóm és egy vezetékes eszközt. A műszerek részletes képi és térbeli térképeket készítenek, amelyek alapján felmérhető a roncsok állapota és az összeomlás veszélye. A korrózió miatt a fedélzeten maradt lőszerekből mérgező, rákkeltő robbanóanyag-maradványok kerülhetnek a vízbe, veszélyeztetve a tengeri élővilágot, az élelmiszer-biztonságot és az emberi egészséget.
A kutatók víz- és üledékmintákat vesznek, élőlényeket gyűjtenek, a kifogott halakon pedig kórtani vizsgálatokat végeznek. A Senckenberg Kutatóintézet az iszapban élő gerinctelen fajokat elemzi. A CONMAR projekt keretében további hét lőszerlerakó helyszínt is felmérnek, a homok alá került fegyverzet felkutatásához pedig magnetometriás MagWing rendszert alkalmaznak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔