Kína az internetes technológiákban is közelít az Egyesült Államokhoz
Kína az amerikai technológiai fölény több területén is gyorsan zárkózik fel, különösen a mesterséges intelligencia és az űripar terén. A folyamatot 2025 januárjában látványosan jelezte a DeepSeek R1 megjelenése: a modell az amerikai tőzsdéket is megrázta, mert a nyugati riválisokhoz hasonló tudást a korábbiaknál jóval alacsonyabb költséggel tudta biztosítani. A Mozilla friss jelentése szerint az amerikai csúcsmodellek és a legjobb kínai, nyílt súlyú rendszerek közötti különbség már csak 4,4 hónap. A Moonshot Kimi K3 mindössze három ponttal marad el az Anthropic Fable 5 modelljétől, miközben annak költsége csupán 30 százaléka.
A kínai vállalatok az AI gyakorlati alkalmazásában is erősek: egy felmérés szerint 20 százalékuk számolt be átfogó bevezetésről, szemben az amerikai cégek 18 százalékos arányával. Az autonóm kódolásra képes AI-ügynökök terjedésével az OpenClaw Kínában az év elején kétszer annyi felhasználót ért el, mint az Egyesült Államokban.
Az űrversenyben Kína 2025-ben 92 orbitális felbocsátást hajtott végre, és több mint 300 műholdat állított pályára, amivel globálisan a második helyre került. Júliusban a Hosszú Menetelés–10B első fokozata sikeresen landolt egy tengeri platformon. A Holdra irányuló programokban is közeledik: az Egyesült Államok 2028-ra, Kína 2030-ra tervezi űrhajósok küldését. A Google Trends adatai szerint a Claude, az OpenClaw, a Meta Muse és a SpaceX Starship iránti keresési érdeklődés aránya Kínában kiemelkedő, bár az ország korlátozott Google-hozzáférése miatt ezek az adatok egy szűkebb felhasználói kört tükröznek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔