Az amerikai–kínai rivalizálás szorítja Európát a kereskedelemben

Hszi Csin-ping kínai elnök ezen a héten Washingtonba utazik Donald Trumphoz. Az Európai Unió az ingatag amerikai kereskedelempolitika és Peking exportgépezete között marad. A májusi pekingi csúcstalálkozó nem hozott kézzelfogható eredményt; Trump a fehér házi látogatásról azt mondta, „mindenről szó lesz”. Mikko Huotari, a berlini MERICS igazgatója szerint Hszi-nek időre van szüksége, nem áttörésre, és ugyanez igaz Washingtonra: ez stratégiai patthelyzet. Egy megállapodás a novemberi félidős választások előtt Trump Republikánus Pártjának használhatna, de ez korántsem biztos.

A rivalizálás az MI-ben a legsúlyosabb: Washington tiltja a nagy teljesítményű chipek Kínába exportját, Peking a félvezetőkhöz nélkülözhetetlen ritkaföldfémeket korlátozza. Szóba kerülhetnek az AI-korlátok; Hszi nemzetközi együttműködést sürgetett, Trump a szabályozást az amerikai vezető szerep veszélyének tartja. Scott Bessent pénzügyminiszter vasárnap New Yorkban He Lifeng miniszterelnök-helyettessel találkozott, és elmondta, hogy már tárgyaltak MI-biztonsági incidensekről szóló értesítési mechanizmusról.

Ursula von der Leyen 2026-os évértékelője szerint a második „Kína-sokk” már itt van: az elsőt 25 éve a WTO-csatlakozás hozta, a második az akkumulátor, a zöldenergia és a mobilitás előretörése, deindusztrializációval. Brüsszel vámot akar a támogatott kínai elektromos autókra; Kína tagadja a tisztességtelen előnyt, a VW és a BMW a válaszlépések miatt ellenzi. Düsseldorfban egy névtelen kínai résztvevő szerint a gyenge belföldi fogyasztás miatt külpiac kell. Yang Xiepu szerint Washington szövetségeseit technológiai, ellátásilánc- és biztonsági szigorításra ösztönzi.