Irán új feltételeket küldött Kataron át a háború lezárásához, miközben az olaj ára 100 dollár fölé ment

Mohszen Rezaí iráni biztonsági főnök szombaton az Al Jazeerának adott exkluzív interjúban azt mondta: Teherán katari közvetítőkön át juttatta el az Egyesült Államoknak a háború befejezésére vonatkozó legújabb feltételeit. A konfliktus február végén indult amerikai–izraeli csapások után; Rezaí szerint Irán ma harcedzettebb, mint a háború első 40 napjában, és „nagyobb erővel, számosabb és fájdalmasabb csapással” száll szembe Amerikával. A teljes körű harc hónapok óta szünetel, de béke nincs. A június 17-i egyetértési megállapodás a múlt hónapban lejárt, azóta különösen a Hormuzi-szorosban nőttek a támadások: Irán gyakorlatilag lezárta a víziutat, Washington pedig déli iráni kikötőket blokádol. A tanker elleni akciók és a húszik vörös-tengeri ellenőrzése – amely Szaúd-Arábia olajexportját is érinti – hetek óta 100 dollár fölé tolta az olaj árát.

Vasárnap Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök, aki a megállapodásban Irán főtárgyalója volt, megerősítette: a szoros addig marad zárva, amíg az amerikai kötelezettségvállalásokat nem teljesítik, és Teherán jogos igényeit nem ismerik el. A feltételek hasonlítanak a júniusi, Iszlámábádban kötött memorandumhoz: háború lezárása minden fronton, így Libanonban is; szuverenitás tisztelete és belügyekbe nem avatkozás; a tengeri blokád kölcsönös feloldása; Irán befagyasztott pénzeszközeinek felszabadítása; 300 milliárd dolláros, amerikai hátterű újjáépítés; Irán nem szerez be és nem fejleszt atomfegyvert; a szoros megnyitása; iráni kőolajexportot és szolgáltatásokat engedélyező amerikai mentességek; nincs új szankció, és nem telepítenek további amerikai erőket a térségbe. Rezaí ezúttal nem említette a korábban követelt jóvátételt.

Adel Abdel Ghafar, az Australian Strategic Policy Institute kutatója szerint a tartalom alig új, a csatorna és az időzítés viszont igen: a memorandum halála után Katar és a nyilvánosság Washingtonra hárítja a lépést. A patthelyzetben az Egyesült Államok tartani tudja a blokádot és a légi fölényt, de nem kényszeríthet kapitulációt; Irán nem töri át a zárlatot, aszimmetrikus eszközeivel azonban mindenkit megterhel. Rezaí szerint Irán a háború népszerűtlenségére és az amerikai időközi választásokra is számít. Elutasította, hogy Teherán a Hormuzban egy tanker elleni csapással szegte volna meg a megállapodást: állítása szerint az iráni lépések csak az amerikai támadások után jöttek Bandar Abbaszra és egy ottani megfigyelőplatformra. Vita esetén Ghalibaf és JD Vance alelnök által egyeztetett vitarendező bizottsághoz kellett volna fordulni; Rezaí szerint Washington ezt egyoldalúan hagyta figyelmen kívül.