Lehet független állami támogatás mellett is egy kulturális intézmény?
A Liget-projekt részeként épült Magyar Zene Háza már a kivitelezés idején vitákat keltett, a megnyitás óta eltelt közel öt évben pedig azt kellett igazolnia, hogy van helye a budapesti kínálatban, és állami finanszírozás mellett is képes önálló szakmai koncepció szerint működni. Az éves működési költségek kétharmadát állami támogatás, egyharmadát saját bevétel fedezi; a látogatók költését az infláció is befolyásolja. Horn Márton igazgató szerint a független működtetés jobban alakult, mint amire számított: szakmailag önálló intézményként dolgoztak, ami a kultúra területén nem volt magától értetődő. Tizenkét éve dolgozik a házon, az előkészítéstől a kivitelezésig, ezért a megnyitáskor reálisan látta a kereteket. A Liget-projekt politikai terében az intézmény is vita tárgya lett; a megnyitásig hét éven át lényegében ígéreteket kellett képviselni. A Müpa és a Zeneakadémia melletti „még egy zenei hely” ellenérvére azt hangsúlyozták, hogy nem koncertterem, hanem összetett zenei ismeretterjesztő központ – ez a megnyitás után vált megtapasztalhatóvá. Magyarországon nincs másik ilyen jellegű intézmény; rokonainak a párizsi Philharmonie de Paris és a hamburgi Elbphilharmonie tekinthető, más hangsúlyokkal. Négy-öt év után nem érzik, hogy kilógnának ebből a körből; sokan a modellt is tanulmányozzák: kiállítás, koncert, edukáció, közösségi funkciók és nemzetközi jelenlét egy térben. Az első időszakban főként építészeti díjak jöttek, később a tartalomra is, köztük az Európai Év Múzeuma (European Museum of the Year Award) egyik különdíja, az Európa Tanács égisze alatt, több száz intézmény közül.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔