Vallási és politikai célokat is szolgál Leó pápa dél-amerikai útja
Leó pápa tizenkét napos dél-amerikai körútja nemcsak vallási látogatás, hanem a katolikus egyház külpolitikai üzeneteinek bemutatása is. A pápa pénteken kezdte meg eddigi pápaságának leghosszabb útját, amely Uruguayba, Argentínába és Peruba vezet. A Chicago-ban született Leó korábban misszionáriusként dolgozott Peruban, és később az ország állampolgára lett, ezért a látogatás számára részben hazatérésnek is számít. Peruba szerdán érkezett, pénteken pedig visszatér Chiclayóba, korábbi otthonába.
Argentínában a pápa a Javier Milei által képviselt megszorító intézkedésekkel szemben a szociális jóléti állam szükségességét hangsúlyozta. Milei ennek ellenére könnyeivel küszködve méltatta Leót, amikor búcsút vettek egymástól. A látogatás az országban széles körű „kollektív empátiát” váltott ki. A pápa útjának egyik fő külpolitikai gondolata, hogy a katolikus egyház a multilaterális rendszer őrzője lehet egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok külpolitikája erőteljesebbé és egyoldalúbbá válik.
Leó korábban bírálta az Egyesült Államok fellépését Nicolás Maduro venezuelai elnök januári elfogásakor, valamint az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni februári háborújának kezdetén is, és mindkét akció jogszerűségét megkérdőjelezte. Uruguayt azért választotta útja első állomásául, mert az ország kis mérete ellenére erős civil és diplomáciai hagyományokkal rendelkezik, miközben Latin-Amerika egyik legkevésbé vallásos állama. A pápa Montevideóban a jog tiszteletét, a tárgyalást és a megállapodások türelmes keresését nevezte Uruguay fontos szolgálatának. A katolikusok aránya a térségben az 1995-ös 80 százalékról mára 55 százalékra csökkent.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔