Közel háromezer szupernóva adatai kérdőjelezik meg a sötét energia állandóságát
A Queenslandi Egyetem matematikai és fizikai tanszékének vezetésével nemzetközi kutatócsoport állította össze eddig a legnagyobb, 2884 Ia típusú szupernóvát tartalmazó adatbázist. Ezek a fehér törpecsillagok felrobbanásakor létrejövő objektumok fontos kozmikus távolságjelzők, ezért segítségükkel a csillagászok rekonstruálhatják, hogyan változott a világegyetem tágulása az idők során.
A Ryan Camilleri doktorandusz által koordinált munka három évtized különböző időpontokban és eltérő távcsövekkel készült megfigyeléseit egységesítette. A régebbi adatokat új elemzési módszerekkel dolgozták fel, figyelembe véve a szupernóvák viselkedésével kapcsolatos újabb ismereteket, a kozmikus port, a galaxisok tömegét, valamint a gravitációs lencsézést, amely elhajlíthatja és felnagyíthatja a távoli objektumok fényét.
A kutatók a szupernóva-adatokat a Nagy Bumm maradványsugárzására vonatkozó mérésekkel, a galaxisok térbeli eloszlásának térképeivel és a 2024-ben közzétett Dark Energy Survey eredményeivel is összevetették. Az összkép nem erősíti meg egyértelműen a kozmológia standard modelljét, amely szerint a sötét energia állandó. Az adatok inkább arra utalnak, hogy ez a világegyetem gyorsuló tágulásáért felelős, ma is rejtélyes összetevő idővel változhat.
A következtetés egyelőre nem bizonyított felfedezés, hanem több egymástól független mérésben megjelenő jelzés. A DESI projekt szintén a sötét energia időbeli változására utaló nyomokat talált, bár a két vizsgálat nem pontosan ugyanazt az eltérést mutatja a standard modelltől. A kérdés tisztázása a gravitáció és a kvantumfizika összehangolásához is közelebb vihet.