Közpénzből fizették az atlétikai Világdöntő 10 millió dolláros nyereményalapját

A magyar állam 15 millió dollárt, körülbelül 4,7 milliárd forintot fizetett ki az első budapesti atlétikai Világdöntőért. Az előző kormány 2024-es, a Nemzetközi Atlétikai Szövetséggel (World Athletics, WA) kötött szerződése 5 millió dolláros rendezési jogdíjat és 10 millió dolláros nyereményalapot tartalmazott.

A rendezésre 16,75 milliárd forintot biztosítottak a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségen keresztül; a munkát Balásy Gyula cégei végezték volna. Az új kormányzat júliusban szerződést bontott, meghívásos közbeszerzésen a 3,2 milliárd forintos ajánlatot adó IRUB Kft.-t választotta, a Magyar Atlétikai Szövetség 200 millió forintot kapott részfeladatokra. Ez nagyjából 8 milliárd forint, de nem tudni, mennyi ment el a keretből.

A szerződés szerint a rendezőé a jegybevétel, valamint a szponzori és közvetítési jogok bevételeinek nagyobb része. A Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban mindhárom napon telt ház volt, 61 671 nézővel; a megvett jegyek számáról és áráról nincs adat. Konzervatív kalkuláció szerint a jegyekből 1,5 milliárd forint folyhatott be, a többi bevételről nincs információ, így az esemény haszna sem ismert.

A szerződéskötéskor Orbán Viktor akkori miniszterelnök abban reménykedhetett, hogy Sebastian Coe WA-elnök a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élére kerül. Coe a tavalyi elnökválasztáson veszített, a szervezet élére Kirsty Coventry került; Coe WA-mandátuma hamarosan lejár, és nem választható újra.