Bürokrácia és merev katonai szemlélet hátráltatja Ukrajna közös fegyvergyártását

A King’s College London Centre for Statecraft and National Security intézetének jelentése szerint az ukrán és külföldi fegyveripari együttműködések jelentős része bürokratikus akadályok és a nyugati hadseregek merev szemlélete miatt nem halad. Ukrajna az elmúlt két évben olyan partnerségeket próbált létrehozni, amelyekben külföldi cégek új gyártókapacitásokat finanszíroznak, cserébe pedig ukrán harctéri tapasztalatokhoz és technológiai tudáshoz jutnak. A legalább 180 együttműködés 22 százaléka, mintegy 40 partnerség azonban elakadt.

Ezek közé tartozik a német Rheinmetall tüzérségi lövedékgyára is. A beruházásnak egy évvel a bejelentés után már termelésközeli állapotban kellene lennie, de az építkezés még el sem kezdődött, mert az ukrán hatóságok késleltették az engedélyeket, majd a kormány módosította a gyár helyszínét. További problémát jelent a szellemi tulajdon nyilvántartásának lassúsága és az exportmechanizmus hiánya, miközben a drónok fejlesztési ciklusai rendkívül gyorsak: szoftverük akár hetente, hardverük három-négy hetente változhat.

Ukrajna a háború során a nyugati hadseregek számára szokatlanul gyorsan állt át olcsó, nagy hatótávolságú drónokra, rakétákra és FPV-eszközökre. Az ország 2024-ben egymillió, 2025-ben több mint hárommillió FPV-drónt gyártott, idén pedig várhatóan nyolcmillió készül, vagyis minden tíz orosz eszközre tizenhat ukrán juthat. Az új fegyverek decentralizált vezetést is igényelnek, amelyben az egységek saját információik alapján, magasabb parancsra várakozás nélkül döntenek. A jelentés szerint a nyugati intézményeknek ehhez a gyorsabb és rugalmasabb hadviseléshez kellene igazítaniuk együttműködési szabályaikat.