A GKI szerint energiakrízis fenyeget: négyszeresére nőtt a napenergia, de nincs hozzá tárolás
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint a magyar villamosenergia-rendszerben a megújulók robbanásszerű térnyerése nem párosult a szükséges tárolókapacitás kiépítésével, így az ország továbbra is jelentős áramimportra szorul – ami a magas energiaárak és az ellátásbiztonság szempontjából is kockázatot jelent a következő években. 2025-ben a Paksi Atomerőmű adta a teljes magyar villamosenergia-termelés 40 százalékát, a földgáztüzelésű erőművek a 20 százalékát, a földgáz mellett azonban a szén és más fosszilis források súlya fokozatosan csökken. A leggyorsabban bővülő forrás a napenergia: éves termelése 2020-ban még mindössze 2459 gigawattóra volt, 2025-re viszont már 10 721 gigawattórára, azaz több mint négyszeresére nőtt, és így a teljes termelés 27 százalékát adta. A gyors bővülést nem követte tárolókapacitás, ami erős áringadozásokhoz vezethet. A szélenergia részaránya mindössze 1,5 százalékos maradt, mivel a beépített kapacitás 2016 óta lényegében nem változott; a kormány 2026-ban hirdetett programja szerint 2026 és 2030 között legalább 4000 megawatt új szélerőművi hálózati csatlakozási kapacitást osztanának ki, ám az első, 700 megawattos kör csatlakozási határidői alapján a szélenergia részarányának érdemi növekedése inkább az évtized végétől várható. A magyar gazdaság a villamosenergia mellett földgázban és kőolajban is jelentős importra szorul, ami tartós terhet jelent a folyó fizetési mérlegnek: 2022-ben, az energiaválság tetőpontján, az energiaegyenleg deficitje több mint 11,6 milliárd euróval volt nagyobb, mint a korábbi években jellemző volt. 2025-ben a magyar áramfogyasztás 37 százaléka importból származott, míg a hazai erőművek a belföldi felhasználás 63 százalékát fedezték, az export pedig a fogyasztás 23 százalékát tette ki. A rendszer azonban rosszul időzít: az import a legmagasabb árak idején összpontosul, az export viszont akkor nő meg, amikor a naperőművek termelése az árakat a legalacsonyabb szintre nyomja – a reggeli és esti árcsúcsok kialakulásában kulcsszerepet játszik a földgáz, amely a csúcsidőszakok határerőműveként határozza meg a piaci árat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔