Két idegkutató az agytörzshöz köti a nyers tudatosságot
Két idegkutató új elméleti tanulmánya szerint a tudat legalapvetőbb formája, vagyis az „én vagyok” nyers érzése nem elsősorban az agykéregben, hanem az agytörzsben keletkezhet. A The Neuroscientist folyóiratban közölt hipotézis megkérdőjelezi azokat a vezető elméleteket, amelyek a tudatos élményt a gondolkodásért, a nyelvért és az érzékelés magasabb szintű feldolgozásáért felelős kéreghez kötik.
Marshall Devor, a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója és kollégája, Mark Baron az úgynevezett hozzáférési és fenomenális tudatosságot különíti el. Előbbi a konkrét látványokra, hangokra vagy emlékekre vonatkozik, utóbbi pedig arra az alapvető jelenlétérzésre, amely akkor is megmarad, ha valaki becsukja a szemét és befogja a fülét. Szerintük ez a „belső én” egy ősi, kéreg alatti struktúrában, az agytörzs figyelmi kapuőrként működő részén jöhet létre.
Érvük szerint a kéreg ingerlése rendszerint fényfelvillanásokat, hangokat vagy bizsergést vált ki, fájdalmat azonban szinte soha. Az insula 313 vizsgált pontjából például csak 8 esetben sikerült fájdalomérzetet kiváltani. Ezzel szemben az agytörzsi fájdalompályák közvetlen ingerlése megbízhatóan fájdalmat okoz. Egy 2001-es patkánykísérletben az agytörzs meghatározott területére juttatott apró adag érzéstelenítő gyorsan és visszafordíthatóan megszüntette a fájdalomreakciókat és a tudatosság egyéb jeleit. A szerzők nem új kísérletet végeztek, hanem neurológiai, evolúciós és korábbi állatkísérletes eredményeket szintetizáltak; felvetésük ezért további vizsgálatra vár.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔