Emberi agyszövetből fejlődött ki génmódosított egerek agykérgének nagy része

A Stanford Egyetem kutatói, Sergiu Pașca laboratóriuma a Nature-ben szeptember 16-án publikált kísérletben olyan egereket hoztak létre, amelyek agykérgének több mint 90 százaléka emberi eredetű szövetből épült fel. A módszer lényege, hogy előbb génmódosítással eleve megakadályozták az egerek saját agykérgének és hippokampuszának kialakulását – ennek nyomán a felnőtt állatok kérgi szövete a normál mennyiség mindössze két százaléka, helyén folyadékkal telt üreg maradt –, majd kétnapos korukban mintegy százezer sejtből álló, laborban növesztett emberi agyi organoidokat ültettek a helyükre. Három hónap alatt az emberi szövet nemcsak benépesítette az üreget, hanem be is épült az idegrendszerbe: az emberi idegsejtek nyúlványai egészen a nyaki gerincvelőig elértek, és megjelent bennük a ritka von Economo-neuron is, amelyet korábban csak emberi post mortem agymintákban figyeltek meg. A génmódosítás után az egerek eleinte alig különböztek egészséges társaiktól, csak óvatosabban mozogtak és nem emlékeztek a labirintusteszt korábban bejárt ágaira; az emberi szövet beültetése után viszont a memóriateszten a véletlennél jobban teljesítettek. Egy demonstrációs kísérletben öt óra mesterséges oxigénhiány súlyosan károsította az emberi eredetű szövetet és rontotta az állatok mozgását – ami a hagyományos egereknél nem történt meg –, ez a modell a jövőben a cerebrális parézis, a skizofrénia, az epilepszia és a súlyos autizmus kutatásában is használható lehet, akár konkrét betegek saját sejtjeiből növesztett szövettel. Pașca ugyanakkor egyértelmű határvonalat húz: bár egereknél nem tart emberi tudatosságtól, főemlősökön szerinte elfogadhatatlan lenne megismételni a kísérletet, mert az elmoshatná az ember és állat közötti kognitív határt.