Sokat beszélt Trump és Hszi, de keveset értek el

Hszi Csin-ping több mint egy évtized után először látogatott az Egyesült Államokba; Donald Trump csütörtökön a Fehér Házban fogadta. Napirenden volt a mesterséges intelligencia, a kulcsfontosságú ásványok, az emberi jogok, a vámok és Tajvan. A pompásan indult nap kevés tartalommal, áttörés nélkül zárult – hacsak nem számít az, hogy Hszi két óriáspandát küld az atlantai állatkertbe. A csúcsra hónapok óta készültek; James Palmer a Foreign Policy-ban a felkészülést kaotikusnak és kompetenciátlannak nevezte. Hszi szerint Kína nemzeti megújulása és Amerika újra naggyá tétele összeférhet; Trump „igazán nagy barátságról” beszélt, és a repülőtéren, nem a Fehér Háznál üdvözölte vendégét.

Átfogó megállapodás nem született a vámokról, a ritkaföldfémekről vagy a szójavásárlásról. Szerda későn Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter két hónappal meghosszabbította a kereskedelmi fegyverszünetet, amely november közepén járt volna le; a csúcson ennél tovább nem mentek. Az Egyesült Államok továbbra is Kína kritikus ásványaira támaszkodik, Peking pedig például az elektromos autók előtt nyitná az amerikai piacot. Tajvanon ütköztek: Hszi a Hszinhua szerint arra kérte Trumpot, hogy ellenezze Tajpej függetlenségét; a Trump-kormány nyilvánosan még nem reagált. Hszi a Thuküdidész-csapdára figyelmeztetett: a verseny felzárkózás legyen, ne ki-ki győztes küzdelem.

A mesterséges intelligencia szabályozásában sem léptek. Trump a Truth Socialon azt írta, a szuperintelligencia téma lesz, de ott akarja hagyni, ahol van; az amerikai védőkorlát az Igazságügyi Minisztérium, és ez Kína álláspontja is. Az ENSZ-ben azt mondta: nem fojtja el egy az ipari forradalomnál is nagyobb növekedést.