III. Károly a transzatlanti rabszolga-kereskedelem következményeiről beszélt
III. Károly brit uralkodó a Nemzetközösség 56 tagállamának kormányfőit összegyűjtő találkozón, a CHOGM-on beszélt a transzatlanti rabszolga-kereskedelem történelmi fájdalmáról és máig érzékelhető következményeiről. A karibi térségben tartott beszédében a Buckingham-palota szerint őszinte sajnálatát fejezte ki a múlt legszégyenletesebb időszakai miatt, és nyíltan foglalkozott a gyarmati örökség kérdésével. A találkozó hivatalos témája idén a partnerségek és a befektetések fellendítése volt, de a történelmi felelősség kérdése kiemelt figyelmet kapott.
Az uralkodó kilencnapos karibi körútján korábban a Bahama-szigeteken is beszélt a múltbeli szenvedésekről, Guyanában pedig felkeresett egy egykori rabszolgalázadás helyszínét, ahol több száz embert végeztek ki. A palota szóvivője szerint III. Károly tisztában van a történelmi sebek mélységével, ugyanakkor a hivatalos bocsánatkérésről a brit kormánynak kell döntenie, nem a monarchiának.
A csúcstalálkozó előtt Andy Burnham brit miniszterelnök brutális és barbár jogsértésnek nevezte a rabszolgaságot, és jelezte, hogy Nagy-Britanniának szembe kell néznie a múltjával. A jóvátételi kifizetésekkel kapcsolatban azonban továbbra is óvatos maradt. Gaston Browne, Antigua és Barbuda miniszterelnöke szerint a történelmi traumák következményei nem tűntek el az idő múlásával, ezért komoly és tartós nemzetközi együttműködésre van szükség. Kemi Badenoch ezzel szemben úgy vélte, a bocsánatkérésről folytatott viták elvonják a figyelmet a jelen problémáiról.
A transzatlanti rabszolga-kereskedelem a 16. és a 19. század között több millió afrikai ember erőszakos elhurcolásával járt. A brit birodalom 1807-ben tiltotta be a tengeri kereskedelmet, 1833-ban pedig a rabszolgatartást, ám a felszabadításkor az állam az ültetvényeseket kárpótolta, nem az egykori rabszolgákat. Ez a döntés hosszú távú gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket hagyott a karibi térségben.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔