Gyomrával, májával és beleivel együtt maradt fenn egy 245 millió éves tengeri hüllő

Kínában egy mintegy 245 millió éves, csaknem teljes Austronaga minuta-fosszíliát tártak fel, amely nemcsak a hüllő csontvázát, hanem belső szerveinek jelentős részét is megőrizte. A kutatók ultraibolya-fényes vizsgálattal és tömegspektrometriával azonosították a gyomrot, a májat és a beleket. Ez a legősibb ismert, nagyrészt teljes emésztőrendszer, amely hüllő fosszíliájában fennmaradt.

Az állat mindössze körülbelül 60 centiméter hosszú lehetett, teste mégis erősen alkalmazkodott a tengeri élethez. Hosszú farka valószínűleg a hajtást biztosította, megnyúlt, uszonyszerű mellső végtagjai pedig a kormányzást és a stabilizálást segíthették, miközben jóval kisebb hátsó lábai kevéssé vehettek részt az úszásban. Ez különösen figyelemre méltó, mert az Austronaga nem a híres tengeri hüllők, hanem a szárazföldi archosaurusok rokona volt; ebbe a csoportba tartoznak a krokodilok és a dinoszauruszok is.

A belső szervek ugyanakkor kevésbé alakultak át: egyetlen üregből álló gyomor, nagy máj és hosszú, egyszerű bélcsatorna rajzolódik ki. Felépítése a mai halevő hüllők emésztőrendszerére emlékeztet, és arra utal, hogy az archosaurusok gyomra kezdetben egyszerűbb volt, mint a mai madaraké és krokodiloké.