Tíz évvel a párizsi egyezmény után válságba jutottak a klímatárgyalások
A 2015-ben elfogadott és egy évvel később hatályba lépett párizsi klímaegyezmény célja az volt, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti szinthez képest. A globális hőmérséklet azonban már két éve meghaladja ezt a küszöböt, az ENSZ legfrissebb előrejelzése pedig már 1,7–1,8 Celsius-fokos növekedéssel számol. A felmelegedés üteme ráadásul a 2015-ös évtizedenkénti 0,2 fokról 0,4 fokra gyorsult.
A nemzetközi klímatárgyalások válságba jutottak. A 2025-ös belémi csúcstalálkozó előtt a házigazda Brazília levette a napirendről a nemzeti kibocsátáscsökkentési terveket, mondván, azok nem képezik tárgyalás alapját. A helyzetet nehezíti, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy nyolcadáért felelős Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt kilépett az egyezményből. A konszenzusos döntéshozatal miatt az olyan államok, mint Szaúd-Arábia, Oroszország és Venezuela gyakran megvétózzák az előrelépést.
Bár a 2023-as dubai COP28-on először nevesítették a fosszilis energiahordozók kivezetését, kötelező határidőket nem szabtak meg. Eközben több fejlett ország is visszalépett: Ausztrália és Törökország nem fékezi az emissziót, az Egyesült Királyság új lelőhelyeket tervez, Németország feladta az elektromos autózási célszámait és fűtési törvényét, a fejlődő országoknak szánt klímafinanszírozás pedig világszerte csökken.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔