Andy Burnham brit miniszterelnök szerint Iránnak köze volt a fairfordi légitámaszpont melletti gyanús akcióhoz

A brit kormány meggyőződése szerint Irán érintett a RAF Fairford légitámaszpont közelében vasárnap hajnalban lezajlott incidensben — erősítette meg Andy Burnham brit miniszterelnök a BBC-nek adott nyilatkozatában. Burnham részleteket nem közölt, csupán annyit mondott, hogy erős jelek utalnak Irán szerepvállalására. Teherán határozottan cáfolta az állításokat, a londoni iráni nagykövetség pedig „alaptalan és rosszindulatú spekulációknak" minősítette az Iránt az üggyel összefüggésbe hozó feltételezéseket.

Az incidens vasárnap hajnalban zajlott le, amikor egy helyi farmer bejelentése nyomán a hatóságok három gyanús furgont azonosítottak a bázistól közvetlenül keletre fekvő Whelford faluban. A járművekben benzint találtak, robbanószerkezetet nem. Az öt, 23 és 25 év közötti, londoni lakóhellyel rendelkező brit férfit letartóztatták, majd óvadék ellenében szabadon engedték. Az ügy pikáns részlete, hogy az egyik gyanúsított maga hívta a segélyhívót, mielőtt elfogták volna. Az otthonaikban elvégzett házkutatásokat a hatóságok már lezárták.

A szabadlábra helyezést Donald Trump amerikai elnök bírálta: a Fehér Házban kijelentette, meglepte, hogy elengedték a gyanúsítottakat, és ő maga nem tette volna ugyanezt. Burnham ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a feltételek a lehető legszigorúbbak, és a brit hatóságok szoros ellenőrzés alatt tartják az ügyet. Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Fox Newsnak úgy fogalmazott, hogy az incidens mögött egyértelműen egy idegen hatalom áll, és emlékeztetett arra, hogy Irán nyíltan fenyegetőzött amerikai érdekeltségek elleni globális támadásokkal. Burnham megerősítette, hogy a brit kormány egész héten egyeztetett az amerikai partnerekkel.

A RAF Fairford évtizedek óta az amerikai légierő előretolt bázisaként működik. Az elmúlt hónapokban innen indultak amerikai bombázók közel-keleti bevetésekre, London jóváhagyásával,

<truncated 2838 bytes>

ha a britek vissza akarnak térni, és a brit miniszterelnök ebbe az irányba tart, az nagyon jó hír mind az ő országa, mind az európaiak számára. Sánchez a Brexitet „óriási veszteségként" jellemezte mind a brit lakosság, mind az egész európai projekt szempontjából, és azt ígérte, hogy ha az Egyesült Királyság valóban kísérlet tesz az újracsatlakozásra, Spanyolország tapssal és nyitott karokkal fogadná.

Macron ugyanakkor fontos kikötést is tett: az EU-tagság nem választható menürendszer. Mint mondta, nem lehet az unió szabadságai közül csupán a megfelelőket kiválogatni, a többit pedig figyelmen kívül hagyni — vagyis a belső piac négy alapszabadsága egységes csomagot alkot, amelyből nem lehet szemezgetni. Az Európai Bizottság szóvivője, Ujvári Balázs szintén reagált az ügyre: az EU nyitva tartja az ajtót, de a kezdeményezés a brit kormányon múlik, és az EU kész megvitatni a felkínált lehetőségeket.

Andy Burnham brit miniszterelnök a BBC-nek adott interjújában nem zárta ki az újracsatlakozást. Több opciót is felvázolt: az egyik a jelenlegi állapot fenntartása, a másik a teljes tagság visszaszerzése, de közbülső megoldásként szóba hozta az egységes piachoz való visszatérést vagy egy vámunió létrehozását is. A Labour Párt éves konferenciáján tartott beszédében Burnham kijelentette, hogy a Brexit összességében több kárt okozott, mint hasznot, és ígéretet tett arra, hogy a novemberi EU–brit csúcs előtt részletes opciókat dolgoz ki. A 2024-es Labour-választási program ugyan még kizárta az újracsatlakozást és az egységes piachoz való visszatérést, Burnham azonban a következő, legkésőbb 2029 augusztusára esedékes választáson már közeledési platformmal indulhat. A közvélemény-kutatások szerint a britek többsége ma az újracsatlakozást támogatja, ám az euró bevezetése vagy az uniós költségvetési befizetések kérdése várhatóan éles politikai vitát szítana.