A menopauzához kötődő vérfehérjemintázat összefügghet az agy egészségével
Egy több kutatási csoport adataira épülő, a Nature Medicine folyóiratban közölt vizsgálat szerint a menopauza átmenete jellegzetes változásokat hagyhat a vér fehérjemintázatában. Az érintett fehérjék többek között a gyulladásos folyamatokhoz, az idegsejtek közötti kapcsolatokhoz és az agy öregedéséhez, illetve az Alzheimer-kór biológiájához kötődnek. A kutatók szerint ezek a molekuláris eltérések szorosabban függtek össze a reproduktív hormonok szintjével, mint a nők puszta életkorával.
A menopauza átlagosan 51 éves kor körül következik be, amikor a petefészkek működése és a menstruáció megszűnik. Ezzel párhuzamosan meredeken csökken a 17-béta-ösztradiol és a progeszteron szintje, miközben emelkedik a tüszőérést serkentő hormoné. A hormonális és immunrendszeri változások azért is lehetnek fontosak, mert az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó agyi elváltozások gyakran évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt, már középkorban elkezdődnek.
Az első elemzésben a kutatók 80, 43–58 év közötti egészséges nő és 36, hasonló korú férfi vérmintáit vizsgálták proteomikai módszerekkel. Az eredmények alapján az idősebb nők közül azoknál, akiknek a vérében erősebben jelent meg a menopauzához kötődő fehérjeminta, gyorsabb kognitív hanyatlást és valamivel magasabb Alzheimer-kockázatot figyeltek meg. A lelet nem bizonyít okozati kapcsolatot, de arra utal, hogy a vérből mérhető markerek segíthetnek feltárni a reproduktív öregedés és a későbbi agyi egészség kapcsolatát.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔